2014. október 1., szerda

Koppan a Csend

...és mégsem
Kimondhatatlan, hogy nem Vagy
hiszen jelen Vagy - az Ég Te Magad vagy
mint a lehulló levél színében tükröződik a nap
úgy vagy bennem, mint egy
fény-kötéltáncoslány - ki
szökkenve, hajladozva
sütögette kenyerét s ahogy
morzsáiért lehajol, csillan rajta a napsugár
pókhálófonálon villanó mosolyod
s mostanra a fonál elszakadt
egy felhő a napsugár útjába állt
de Ami Vagy, ami voltál, a Mosolyod - Itt maradt
Stalikának

5 megjegyzés:

  1. Ez nagyon szép megemlékezés! Méltó hozzá.

    VálaszTörlés
  2. Elvinném. Köszönöm, Hajnalfürdő!

    VálaszTörlés
  3. Válaszok
    1. ...nem tudom, hogy szakadt ki belőlem....

      Törlés
  4. Úgy toppant az életembe, mint későn érkező "Édesanyám". Nagyon különbözőek voltunk és mégis, valahol mélyen, nagyon mélyen....Ahogyan elfogadott engem, úgy tanított engem is az elfogadásra.

    VálaszTörlés